Visszatértem a zsiliphez, amin át kell menni. Zárva! Főztem magamnak ilyen paradicsomos masnis izét, hogy egyek is valamit reggelire. Annyira, de annyira undorító ez a hely, hogy az kimondhatatlan. Lényegében, egy moslékos kádban ülök. Minden féle dolgok úsznak a felszinen. Bele sem merek gondolni mi lehet oda lent. Ráadásul a vízben kacsák úsznak, akik ebből a moslékos, terülj, terülj asztalkából lakmároznak. Pár falat után véget vetettem a reggelinek. Pár nappal ezelőtt még felmerült bennem a kérdés, "van ennél még lejjebb?" Most már hiszem, hogy igen! Mindennél van lejjebb!
Szerencsémre jött két Francia csapat. Két hajóval. Na azokkal kell maradnom, mert ők nyitogatják majd nekem a zsilipeket. Nem szabad lemaradnom a konvojtól. Nyomtam is szegénykének, hogy sikerüljön lépést tartani. Sikerült! Egész a Ronquieresi ship liftig eljutottam. Az 35 kilóméter. Csodálkoztam is, hogy csak 4 liter gázolaj fogyott el. Szerettem volna megállni egy pár városban, de sem parkolásra alkalmas helyet nem találtam, sem a Franciák nem akartak megállni! :-)
Sajnos sok halott kacsa lebegett az út közben a  víz felszinén. Nagyon, nagyon sajnáltam Őket! Igaz Büsszel előtt meg több kilós hatalmas ponty féléket lebegtetett a víz.
Amúgy ma nagyon nyár volt. holnapra is azt mondja a meteo. 33-35 fok árnyékban!