Ma leckét kaptam. Meglátogatott egy itteni Német úri ember. Már máskor is járt erre. Megajándékozott egy nagy zsák finomsággal. Csokik, kenyerek, vaj, sajt, alma, nyalánkságok, konzerv, stb... Ahogy bölcs tanító mesterem is mondta, " A test tápláléka az étel. A lélek tápláléka a zene. A szív tápláléka a kegyelem. " Nos! Ebből Én kettőt is kaptam. Ételt a testemnek és kegyelmet a szívemnek. Elővettem a hangszerem és a lelkemet is megtápláltam! Taníthatnak nekem bár mit az iskolában a Németekről, nekem mindig nagyapám és nagyanyám szavai jutnak az eszembe! " Amikor ezek a Német katonák itt járta, legyen az tiszt, vagy egy utolsó baka! Mindig úri ember módjára, kultúráltan viselkedtek! " Rendben, háború volt! Történtek szörnyű dolgok. Ilyenek a háborúk! De azért egy igaz! Úrnak születni kell! Ahányszor errefelé, Németben járok, mindig érzem, hogy a Németek többek, mint más Europai népek. Ez bizony, genetika! Ezt nem lehet tanulni! Sajnálom, hogy az úriember nevét nem ismerem, aki példás leckét adott nekem. Köszönetem neki innen a távolból is!!!
Holnap indulnim kell Frankfurtba. Lesz kicsit meleg. Haladni kell. Remélem simán átjutok a zsilipen. A vízszint is alacsony. Meglassult a folyó. Hajrá!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése